A teaivás szokása Kínából ered, de az emberiség legelterjedtebb italának felfedezése a legendák homályába vész. Az egyik változat szerint Sen-nung császár Kr. e. 2737-ben ivóvizét forraltatta, amidőn egy hirtelen támadt szélfuvallat az égő ágak közül néhány levelet belesodort a forró vízbe. Micsoda császári ital lett a forralt vízből! Valószínű, miután a kínaiak régen rájöttek arra, hogy a forralatlan víztől megbetegszenek, igyekeztek azt ízesebbé tenni, s így találtak rá a teacserje leveleire. A tea nemcsak finom, hanem élénkít is, erre mutat rá egy másik eredetlegenda. Bodhidharma, a zen buddhizmus megalapítója kilenc évig elmélkedett lótuszülésben, a falnak fordulva. Amikor nem tűrhette tovább, hogy le-lecsukódnak szemei az álmosságtól, levágta szemhéjait. Belőlük nőttek az ébren tartó tea levelei...
A kínaiak szinte kizárólag zöld teát isznak. Ez egyszerűen a Camellia sinensis napon szárított levele, amit szárítás közben enyhén megsodornak, törnek, hogy ízanyagai jobban kioldódjanak, ha leforrázzák. A minősége a fajtán és a termőterület hollétén kívül azon múlik, milyen zsenge a levele. A legjobb teát az ágvégi, ki nem feslett levélrügy és a második kifeslő levélke adja.
Adagolása:
A szokásos adag 1-2 gramm levélpor vagy aprított levél, termés.
Jellemzők
hozzáadott cukor nélkül Igen
Rólunk mondták eddigi vásárlóink:
